BiLinGual B(L)oGi


Just a detail and not…
Octombrie 7, 2009, 12:15 pm
Filed under: Uncategorized

Valami változott. Rajtam és bennem. Szerettem volna, ha orr-piercinget viselhetek. Vágytam rá.  Megkaptam és teljesebbnek éreztem magam attól, hogy ott van az a csillogó pötty az orrom bal oldalán.  Egyesek észre se vették, hogy valami változott rajtam, mások csodálkoztak, azt hitték, hogy korábban volt már ilyen testékszerem… és elkerülhetetlen volt, hogy sokan véleményezzék.

A szüleim és néhány ismerősöm nem látott ebben a változásban semmi mást, mint a lázadó tinik gesztusát; egy olyan gesztust, amihez túl öreg vagyok. Másokat rabul ejtett a pici orrékszer szépsége és ők is vágyni kezdtek egy hasonlóra. Aztán egy kurd barátom egészen természetesen viszonyult hozzá, mondván, a kultúrájában nagyon sokáig szokás volt a nők körében orr-piercinget viselni. Tegnap pedig egy belga-marokkói barátom megjegyezte, hogy a bal oldalon viselem, készülök férjhez menni?

Igen, ez az ékszer több mint fülbevaló vagy az exhibicionizmus megnyilvánulása. Keleten és közép-keleten viselték és viselik a nők. Mikor a lányok elég nagyok, hogy férjhez adják őket, orr-piercinget kapnak. Van olyan kultúra, ahol a férj adja a feleségének (kicsit olyan a jellege mint egy jeggyűrűnek), van ahol a női szervek helyes működéséért viselik. Az ajurvéda szerint a bal oldalon viselt orrdísz enyhíti a menstruációs görcsöket és könnyíti a szülést. Ezen felül hangsúlyozza az orrnak, a keleten egyik legerotikusabbnak tartott testrésznek a szépségét.

Mindenki maga választja meg, hogy miért visel egy ékszert és az mit jelent számára. Én most nőbbnek érzem magam.

100_1233

Anunțuri


Muuuvi Fest 2009
Mai 28, 2009, 7:42 am
Filed under: Uncategorized | Etichete:


Do Something!
Martie 8, 2009, 11:52 pm
Filed under: Uncategorized | Etichete:

Frustration causes a slow and painful life! (and death also)



One Rainy Wish
Martie 4, 2009, 11:21 pm
Filed under: Cogiting, Uncategorized | Etichete: , , ,

Oporto - FozSejtem, hogy sokminden fog változni az elkövetkező évben. Az a különös, hogy ennek a megérzésnek semmi köze az új esztendőhöz, pedig igazán elkezdhettem volna készülni rá még január elején.
Újabb portugáliai utamról írhatnék még tíz bejegyzést vagy legalább halogathatnám, de ebből is legfeljebb csak néhány kép marad. Sok a mesélnivaló, kevés a megosztanivaló. Ismét csak a „nagyközönség” számára túl általános megjegyzéseket tehetnék, a részleteket meg személyesen úgyis elmondom azoknak, akik érintettek vagy érdekeltek. Annyiban viszont érintett a blog, hogy életre fog kelni, mert valahol le kell csapódnia a zavaros időszakoknak.
*
A început primăvara și de-abia acum îmi dau seama că 2oo9 ar putea să-mi aducă multe schimbări. Ar fi fost bine să știu asta deja de revelion, la începutul anului, dar totul a decurs prea normal și nu simțeam încă nimic din trecerea dintr-un an în altul.
Iar am ajuns într-o perioadă ”post-portugheză”, despre care aș putea să scriu vreo zece posturi, dar n-am s-o fac. Probabil că rămân doar câteva poze. Aș fi multe de povestit și prea puține lucruri de împărtășit. Aș face comentarii prea generale ”marelui public”, iar cei care sunt interesați sau participanți ai întâmplărilor află oricum în detaliu. Blogul oricum e afectat de schimbări, fiindcă e un loc bun pentru precipitații.